Get Adobe Flash player
A honlap a Pásztó Kistérségi Központ Rehabilitációja - ÉMOP-3.1.2/A-2f-2010-0001
azonosító számú pályázaton belül,
"A városi honlap megújítása" című
projektelem keretében valósult meg.
Virtuális séta Pásztón
Címlap | Tartalom

Híres emberek

Pásztói "jeles személyek" névsora

A névsor elsősorban a helytörténeti irodalom áttekintése és a lakossági emlékezet alapján felmerült személyek köréből került összeállításra.
A nevek között egyaránt megtalálhatók a pásztói születésű és a városban is tevékenykedő, vagy itt született de azután innen elkerült személyek, valamint azok is akik ugyan nem helybéliek, de az életútjuk kisebb-nagyobb részét Pásztón töltötték vagy az valamilyen formában kapcsolódik a város múltjához. Olvashatók olyan személyek nevei, akik szellemi vagy tárgyi értelemben valamilyen maradandót alkottak a város - esetenként a megye, sőt az ország - számára és olyanoké is, akik "csak" tették a dolgukat, de "úgy", hogy azzal a maguk korában közmegbecsülésnek örvendtek.

Forrás: Városvédő Egyesület - Pásztó


Alapi László /1920-1957/
gépkocsikísérő, Pásztón született, 1956 december elején részt vett az ellenállásban, ezért a forradalom után 1957 május 6-án a rögtönítélő bíróság halálra ítélte, kegyelmet nem kapott, a megtorlás egyik mártírja

zsadányi, törökszentmiklósi és sarkadi ifj. gróf Almásy Kálmán /1852-1916/
földbirtokos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag, a kórház megalapítását szolgáló gyűjtés és adományozás kezdeményezője 1901-02-ben feleségével - buzini gróf Keglevich Margittal - együtt, amely a "Pásztói Kórházi Alapítvány" vagyonát képezte, 1908-tól a megnyíló kórházat kezelő bizottság elnöke, a pásztói Almásy hitbizomány tulajdonosa, Pásztón hunyt el

zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Pál /1749-1821/
földbirtokos és politikus, 1786-tól valóságos belső titkos tanácsos, Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja, majd Heves, Nógrád, Borsod és Fejér megye főispánhelyettese, Arad megyei főispán és koronaőr 1810-15 között, 1815 után királyi főlovászmester, a Szent István rend középkeresztese, korának az egyik legjelentősebb pásztói földbirtokosa

vitéz Ágasváry Lajos /1897-1963/
tanár, matematikus, politikus, Pásztón született, az elemi és a polgári iskolát helyben, a felsőfokú tanulmányokat Losoncon, Budapesten és Szegeden végezte, 1920-ban Budapesten kezdett tanítani, majd 1923-tól Pásztón, a polgári iskola igazgatója 1925-től 1953-ig és 1954-55-ben, 1951-től a közgazdasági technikum és 1954-től a gimnázium - első - igazgatója, alapításuk kezdeményezője, internátus (1932) és kereskedelmi szaktanfolyam (1934) szervezője, egy időben az r.k. egyházközség egyháztanácsának is tagja (1946/47), a Polgári Demokrata Párt helyi vezetője (?)

Berár (Berák) Mihály /1796-?/
kereskedő, 1848/49-ben (és utána is) a város bírája, személyes példával elöljárva jelentkezett 1848 májusában a nemzetőrségbe, vezetése alatt kezdeményezik a Batthyány-kormánytól - a megyei vezetés támogatása ellenére sajnos sikertelenül - Pásztónak, mint mezővárosnak első bírói hatóságú várossá válását, nevét őrzi máig a "Berák köz"

Berkes András /a XVII. sz. második fele - XVIII. sz. eleje/
r.k. pap, váci prépost és kanonok, pásztói plébános valamikor az 1600-as évek második felében, majd később váci püspöki helyettes (vikárius), pásztói születésű

dr. Békefi Remig (József) /1858-1924/
ciszterci történetíró, egyetemi tanár, 1874-ben lép a rendbe, 1880-tól gimnáziumi tanár Pécsen, zirci apát 1911-től, az MTA levelező tagja 1896-tól és rendes tagja 1908-tól, "A pásztói apátság története" című 3 kötetes alapmű szerzője (megjelent 1898-1902)

Bilkey Imre /?-1984/
pedagógus, cserkészvezető (1946-48) a polgári iskolában, később a Dózsa György Általános Iskolában is tanít

dr. Csendes Oszkár orvos

Csizinszky Sándor
pedagógus, az állami elemi iskola tanítója, a Levente Egyesület vezető főoktatója, 1919-ben a helyi munkástanács tagja

Csohány Kálmán /1925-1980/
grafikus, Pásztón született, 1944-ben érettségizett Salgótarjánban, 1944-45-ben a csíki havasokban favágóként dolgozik, majd vasúti pályamunkás Pásztón, 1946-47-ben vájárként dolgozik Nagybátonyban, 1947-ben a Szabó Dezső Kollégiumba kerül és felveszik az Iparművészeti Főiskolára, 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanul és 1952-ben ott szerzett diplomát, kétszeres (1964 és 1967) Munkácsy díjas, Érdemes Művész, Nógrád megye posztumusz díszpolgára (1996), a szülővárosának adományozta több mint 400 db-os értékes képzőművészeti gyűjteményét (grafikák, festmények és kisplasztikák), Budapesten hunyt el, végakarata szerint a pásztói Szentlélek temetőben nyugszik

Dalmata Ferenc /1698-1771/
ciszter szerzetes, perjel és superior, Hideghéten született, 1717-ben tett fogadalmat és 1723-ban szentelték pappá, pásztói ciszter jószágkormányzó 1731-43 és 1747-49 között, pásztói ciszter elöljáró 1745-49 között, 1740-41-ben az első mátrai üveghuta létrehozója a Hasznoshoz tartozó erdőben, így közvetve Mátrakeresztes "megalapítója"

dr. Debreceny Zsigmond orvos

Demecs József
tanító, az újjászervezett iparostanonc iskola első tanítója 1888-tól, az állami elemi iskola első igazgatója 1909-től, az Ipartestület jegyzője 1896-1910 között

dr. Dobrovoczky József /1900-1976/ állatorvos

Dréta Antal /1763-1824/
ciszterci szerzetes, előbb zirci kormányzó-perjel, majd 1812-től pilis-pásztói apát, 1814-től az akkor egyesített zirci-pilisi-pásztói apátság apátja, az ő vezetése alatt lesz 1814-től hivatalosan is tanítórend a ciszterci rend Magyarországon

Fligler (Fliegler?) Lajos
r.k. kántor, tanár, a polgári iskola első megbízott igazgatója 1895-97-ben, majd ugyanott tanár (1923-25 között talán igazgató is?), 1883-87 között a városi Dalegylet karnagya, 1889-ben kántor

tésai Foglár György /1670-1754/
címzetes püspök és egri kanonok, Csejtén született, iskoláit Nagyszombaton, Pozsonyban, majd mint esztergomi papnövendék a teológiát a bécsi egyetemen végezte, először Nényén pap, majd 1707-től 1711-ig pásztói plébános, 1710 egri kanonok, 1713 prépost, 1718 címzetes szerbiai püspök, 1740-ben Egerben jogakadémiát alapított, melyhez a vagyonából alapítványt rendelt, alapítványát az Országgyűlés 1741-ben törvénycikkbe iktatta, a papnövendékek részére egyházjogi tanszéket alapított, továbbá vagyonából a végzősök hittani könyvekkel történő ellátását is biztosította, több könyve is megjelent, Egerben hunyt el

dr. Fölker Antal
röntgen főorvos, a Pásztói Kórházban dolgozott 1959-től 1981-ig, először a sebészeten, majd a Röntgen Osztály vezetőjeként és onnan ment nyugdíjba, életútjáért "Pásztóért" emlékplakett díjban részesült 1996-ban

Fráter Pál /a XVIII. sz. második fele?/
jeles katona és földbirtokos, Pásztón volt eltemetve

érkeserűi és bélmezei Fráter Pál /1808-1875/
királyi tanfelügyelő, politikus és földbirtokos, 1830-tól Nógrád vármegye tb. jegyzője, 1832 alszolgabíró, 1836 szécsényi főszolgabíró, mint ilyen a vármegye követe az 1839-40-es országgyűlésen, 1842-től 1847-ig a vármegye alispánja, a szabadságharc utáni években a pásztói családi birtokán gazdálkodott, 1860-ban Deák-párti programmal az ecségi (?) kerület országgyűlési képviselője lett, 1869-től 1875-ig Nógrád vármegye tanfelügyelője.

Geczkó István /1936-1957/
gépkocsivezető, Pásztón született, 1956 december elején részt vett az ellenállásban, ezért a forradalom után 1957 május 6-án a rögtönítélő bíróság halálra ítélte, kegyelmet nem kapott, az ítéletet még aznap végrehajtották, a megtorlás egyik mártírja

Gonczik (Gönczi) Péter
ciszter szerzetes, pásztói jószágkormányzó 1715 és 1724 között, a pásztói monostor újjáépítésének a megkezdője és irányítója, előzőleg 1708-tól Prágában teológiai professzor

Prof. dr. Gyires Béla (1909. március 29. Zágráb - 2001. augusztus 26. Budapest)
A Debreceni Egyetem professzor emeritusza, a magyar matematika kiemelkedő alakja, akinek munkássága felölelte a mátrixelméletet, a lineáris algebrát, a valószínűségszámítást és a matematikai statisztikát. A Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben választotta tagjává, 1980-ban Állami díjjal tüntették ki és 1999-ben, a 90. születésnapja alkalmából megkapta a Magyar Köztársaság Középkeresztjét.
Pásztón 1934-1938 között tanított - Vitéz Ágasváry (Fliegler) Lajos igazgató meghívására - a Kereskedelmi Szaktanfolyamon, biztosítva a képzés magas színvonalát.

dr. Győrey István gyermekgyógyász főorvos

Győri Kiss Ferenc
pásztói származású orvostanhallgató a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen, 1944-45-ben a Táncsics Egyetemi Ellenállási Zászlóalj üldözöttek mentésével foglalkozó részlegének (megerősített rajának) tagja, közel 300 üldözött mentésében vett részt a budapesti harcok végéig

Gyulai (Kohlmann) Károly /1862-1924/
tanár, először Désen iskolaigazgató, 1897-től 1902-ig a pásztói polgári iskola első kinevezett igazgatója, 1902-től a sátoraljaújhelyi polgári leányiskola igazgatója, több írása is megjelent

losonczi Gyürky Pál /1783-1859/
földbirtokos és politikus, Kisterenyén született, Nógrád megyei alszolgabíró, főszolgabíró, főjegyző majd 1817-től 1828-ig másodalispán, cs. k. tanácsos és kamarás, 1832-től Krassó megye főispánja 1848-ig, amikor cs. k. valóságos belső titkos tanácsos lett, Pesten hunyt el, korának az egyik legjelentősebb pásztói földbirtokosa

Harkabusz László /1880-1942/
a község apátplébánosa 1925-től haláláig, hitoktató, szentszéki tanácsos, kerületi esperes, c. déghi apát, a Mária Kongregáció egyesület és a Szívgárda helyi meghonosítója, 1925-27 a Dalegylet elnöke

Horváth István
kuruc kapitány 1704-1711 között, a Szentlélek templom újjáépíttetője 1706-ban, vezetésével csatlakozik a város lakossága a Rákóczi szabadságharchoz

Hován József /1837-1908/
a község plébánosa 1872 és 1904 között, ábrámi c. prépost, főesperes, majd egri kanonok, a község díszpolgára (1897), részt vett az ún. Autonómia mozgalomban, ahol országos küldött is volt, a mai formájú templom-sisak felhelyezője

zendi Höppner Gyula /1849-1924/
újságíró, Pásztón született, kalandos életút áll mögötte: volt honvéd, részt vett az olasz és a porosz hadjáratban, színész Kecskeméten és Vácon, barát Aszódon, ügynök, gazdálkodó, szökött katonaként fél évet ült Pozsonyban, jegyzőként dolgozott Homokterenyén és Parádon, tisztviselő a balassagyarmati árvaszéken és telekkönyvnél, majd a sziráki és a módosi járásbíróságon, 1894 után gazdálkodik Fancsikán és végül Balassagyarmaton telepedik le és ott is hunyt el, különféle Nógrád megyei, salgótarjáni, sziráki és gyarmati lapokba írt rendszeresen, többnek a felelős szerkesztője is az 1890-es években, írói álneve: Zendy Gyula

ivádi Ivády Béla /1873-1962/
köztisztviselő majd politikus, 1896-tól fogalmazógyakornok az FM-ben 1914-ig, 1907-től császári és királyi kamarás, 1914-18 különféle minisztériumi tisztségek, 1918-ban közélelmezési kormánybiztos 14 törvényhatóság területére, egy ideig (1926-tól) az FM helyettes államtitkára, 1928: a Magyar Gazdaszövetség elnöke, 1939-44 az Országos Földhitelintézet elnöke, 1931-32-ben földművelésügyi miniszter, 1936: m. k. titkos tanácsos, 1922-től a pásztói kerület többször újra megválasztott egységes párti országgyűlési képviselője 1944-ig, képviselőként sikeresen lobbizott a községért (pl. a Fő utca kikövezésére, kölcsönért az Ipartestület új székházához), rendszeresen részt vett a helyi jótékonysági akciókban, 1935-38 a Nemzeti Egység Pártjának az elnöke

Jardek János /1849-1904/
iparos, a Pásztói Ipartestület elnöke, a Temetkezési Egylet elnöke, községi tanácsos.

Kada István /1617-1695/
r.k. pap, püspök, pásztói születésű, a nagyszombati egyetemen végzett 1650-54-ben, pásztói plébános 1666-67-ben, 1664-1690 között pásztói kommendátor apát, 1661-től nyitrai kanonok, 1676-tól nógrádi majd gömöri főesperes, 1685-től (1690-től?) erdélyi püspök, 1691-től esztergomi segédpüspök

dr. Kalmár Tibor orvos

Kaluzsa Kálmán
Pásztón köztisztviselő 1893-tól 1931-ig, a község főjegyzője évtizedeken át, iparhatósági biztos, a Dalegylet díszelnöke, egy ideig az Önkéntes Tűzoltótestületnek is a parancsnoka, a járási székhely cím visszaszerzésének - sajnos eredménytelen - és a szolgabírói kirendeltség létesítésének (1930-31) egyik kezdeményezője

Kanyó Éva /1961-2000/
válogatott tornász, sokszoros magyar bajnok, Pásztón (Hasznoson) született, az 1978-as strasbourgi világbajnokságon 4. helyezett csapat tagja, a KSI színeiben 1979-ben csapatban országos összetett bajnok, Budapesten hunyt el

Kaszap Bertalan /1833-1892/
Heves megye alispánja, a mátrai és a bükki szervezett turizmus beindításának egyik kezdeményezője, a Magyarországi Kárpát Egyesület Gyöngyösön megalakult Mátra Osztályának - a későbbi Mátra Egyletnek - az elnöke 1887-ben, a Magyar Turista Egylet Egerben megalakult Egri Bükk Osztályának választmányi tagja 1891-től, pásztói otthonában hunyt el

jobbágyi Kaszap János /1817-1880/
honvéd alezredes, Pásztón született, 1832-tól hadfi (hadapród) az 5. tüzérezrednél, 1837-től hadnagy, 1839-től nemesi testőr, 1844-től huszár főhadnagy a 4. huszárezredben, 1848 elején lovagló tanár Bécsben, szeptemberében részt vesz a horvátok (Jellasics) elleni harcokban, Pákozd után a 17. huszárezred megalakításával és felszerelésével bízták meg, decembertől főszázados e huszárezredben, 1849 januárjától őrnagy, részt vett az isaszegi, majd a rákosmezei üzközetben, Budavár visszavételében, a zsigárdi, peredi és Komárom alatti csatákban, a zsigárdi ütközetben (április 16.) visszavonult magyar sereg megmentése az ő érdeme, az ott mutatott helytállásáért 3. osztályú érdemjelet kap, a Bocskay-huszárok őrnagya és parancsnokaként Komárom védelmére marad, szeptember 4-én fellép a lázongók ellen, 1849. szeptember 13-án Klapka tábornok alezredessé lépteti elő, az utolsók között teszi le a fegyvert Komáromban, 1869-ben reaktiválják mint honvéd őrnagy és az 51. honvédzászlóalj parancsnoka lesz, 1872-ben elbocsátják, Losoncon hunyt el

dr. Kecskés László orvos, tüdőgyógyász

Keszler József (írói álnevei: Du Chaudron és Pászti József) /1846-1927/
tanárképző intézeti tanár, esztéta, műkritikus, újságíró, Pásztón született, az 1870-es évek óta rendszeresen írogatott különféle országos lapokban (pl. Reform, Hon, Pester Lloyd, Fővárosi Lapok, Új Magyar Szemle, A Hét, Magyar Szalon, Újság), egy ideig párizsi tudósítója több lapnak, az Ellenőr majd a Nemzet főmunkatársa, 1883-84-ben szerkesztette a Harmónia c. kritikai folyóiratot

Kiss József /1843-1921/
költő, lapszerkesztő, 1890-től haláláig "A Hét" c. szépirodalmi hetilap szerkesztője, a Kisfaludy és a Petőfi Társaság rendes tagja, az 1860-as években (valamikor 1862-67 között) egy ideig Pásztón vándortanító, balladái legtöbb anyagát Pásztón és vidékén szerezte, itt élt pl. a Hosszú Jónás eredeti szereplője is

Kiss Sándor /1925-1999/
szobrász és éremművész, 1950-en végzett a főiskolán Ferenczy Béni és Pátzay Pál tanítványaként, az 1987-ben - a várossá nyilvánítás 580. évfordulója tiszteletére - felállított Zsigmond király szobor alkotója, a városi millenniumi ünnepség keretében 2000. augusztus 10-én felavatott "Szent István felajánlja koronáját Szűz Máriának" című szoborcsoport tervének megálmodója, melyet már csak felesége tudott befejezni, a város 2000-ben posztumusz "Pásztóért" emlékplakett díj adományozásával ismerte el munkáját

dr. Kiss Sándor orvos

csábrági és szitnyai gróf Koháry István /1649-1731/
földbirtokos, hadvezér, országbíró és költő, Csábrágon született és ott is hunyt el, iskoláit Nagyszombaton és Bécsben végezte 1664-67 között, 1666-ban doktori fokozatot szerzett, 1665-től Nógrád megye főispánja 1682-ig és 1685-től újra, 1667-től a füleki vár kapitánya 1682-ig, 1682-85: Thököly fogja, de a sárospataki várbörtönből kiszabadítják, 1685-ben grófi rangot kap I. Lipóttól, 1685-től részt vesz a török ellenes felszabadító harcokban és Buda visszafoglalásában (1686), melynek első katonai parancsnoka, Székesfehérvárnál kétszer is győzedelmeskedett a török csapatok felett, Eger ostrománál (1687) súlyos kézsebet kap, jobb kezével kardot és tollat többé nem foghat de költőként - diktálva - mégis alkot, a kezdetektől szemben állt a Rákóczi vezette szabadságharccal, ezért az ónodi országgyűlés - mint "árulónak" - minden vagyonát elkobozta, 1707-től altábornagy, 1711-től Hont vármegye örökös főispánja, 1712-ben főgenerálissá léptették elő és titkos tanácsos lesz, 1714-ben országbíróvá választja az országgyűlés, mely tisztséget haláláig viselte, e minőségében többször kellett a pásztói földesurak és a ciszterciek közötti birtokperekben is eljárnia, Kecskeméten piarista gimnáziumot alapított (1715), vagyonából sokat jótékonykodott és végrendeletében jelentős összegeket hagyott egyházi és oktatási célokra, 1693 után a hasznosi (cserteri) vár és más jelentősebb mátrai területek birtokosa, a hazai barokk költészet jelentős alakja

gróf Kreith Gyula /1855-1913/
ügyvéd, 1886-96 között a Pásztói Ipartestület jegyzője, az 1885-ben alakult Önkéntes Tűzoltótestület 2. parancsnoka, mint községi elöljáró 1895-97-ben a polgári iskola létrehozásának az egyik legbuzgóbb szorgalmazója, 1883-87 között a helyi Dalegylet pártoló tagja, Pásztón hunyt el

Lapsinszky János (Ignác) /1817-1891/
r.k. plébános, újságíró, Tályán született, 1843-ban szentelik pappá, Kis-Tályán kezdett, majd Pásztóra helyezték káplánnak, ahol 1848. májusában a helyi nemzetőrségbe is jelentkezett, még a szabadságharc ideje alatt segédlelkészként Mezőkövesden, Jászalsószentgyörgyön, majd Kunszentmártonban tevékenykedett, Világos után háromszor állították haditörvényszék elé de mindig felmentették, 1853-tól pélyi plébános, majd Novajra költözött és ott is hunyt el, sokat írt különféle lapokba, a Nemzeti Újság munkatársa volt, Pásztóról is többször cikkezett politikai témákban, rendszeresen jótékonykodott, több könyve is megjelent

Láng János
tanító, r.k. hitoktató, a polgári iskola igazgatója 1902-1910 között, a "Pásztói Hírlap" c. hetilap első főszerkesztője 1907-ben majd belső munkatársa, 1910-ben áthelyezik Brádra iskolaigazgatónak, 1921-ben Pásztón hitoktató, színdarabot is írt, énekeskönyve nyomtatásban is megjelent

Matuszka Mihály /1870-1929/
r.k. pap, kanonok, 1893-ban szentelték pappá, a község apátplébánosa 1904 és 1925 között, majd egri plébános, kerületi főesperes, egri kanonok, bácsi c. apát, 1902-től jelentek meg cikkei, az első helytörténeti tárgyú tanulmány szerzője 1909-ben a megyei monográfia számára, a község díszpolgára (1929), tevékeny részese pásztói évei alatt az addigi egyházi iskolák állami elemi iskolává alakításának, a kórház alapításának, a templom renoválásának és a polgári iskola építésének, új eljárások meghonosításával szerepet játszott a helyi mezőgazdaság fejlesztésében is, több hittudományi mű szerzője, a Függetlenségi Párt helyi vezetője is volt egy időben

Munka Sándor
pedagógus, a polgári iskola és az iparostanonc iskola tanára

dr. Nemes János /1914-1996/
szülész és nőgyógyász főorvos, az orvostudományok kandidátusa, először 1940-től a debreceni Szülészeti Klinikán dolgozott, majd 1949-től 1968-ig szülész-nőgyógyász főorvos, illetve 1952-től pedig 1962-ig kórház igazgató Pásztón, majd Budapesten vezet több intézményt (1962-től a XX. ker. Szülő Kórház, 1965-től a X. ker. Bajcsy-Zsilinszky Kórház), 1967-ben cytológiából szerez kandidátusi fokozatot, 1989-től nyugdíjas, 82 tudományos dolgozatot írt és kb. 200 előadást tartott

gúti (guthy vagy Gutkeled nembeli) Országh Mihály /?-1484/
nádor, az 1465-ben fiúágon kihalt Rátót nembeli Tari családot követő földesúr Pásztón és Taron, 1430-38 világosvári várnagy és zarándi ispán, 1433-ban főkamarás, 1436-38 és 1440-53 között főkincstartó, 1436-37 a kunok bírája, 1437-ben aradi és csongrádi ispán, 1439-40-ben egyik országnagyként az ország irányítója, 1441-45-ben soproni és 1448-58-ban nyitrai ispán, 1445-ben a 7 országos főkapitány egyike, 1453-58 ajtónállómester, 1457-ben barsi ispán, 1458-ban Mátyás király nádorrá nevezte ki, mely tisztséget a haláláig viselte, 1466-ban részt vett a morva hadjáratban, 1467-ben az erdélyi felkelést leverő sereg vezére, 1476-ban harcol Szabács ostrománál, 1475-ben a pásztói polgárok nevében ő kéri Mátyás királytól az eredetileg Zsigmondtól kapott városi kiváltságok megerősítését, akitől egyébként a hűséges szolgálataiért nagy uradalmakat kapott az országban (így Pásztó egy részét is)

Pásztói (Pásztóhy) János /?-1406/
országbíró, a Rátót nemzettségből származó Pásztó környéki földesúr, 1371-ben körösszegi várnagy, 1377-93 között udvari lovag, 1388-ban árvai várnagy, 1390-97-ben nógrádi ispán, az országbírói tisztséget 1395-97-ben töltötte be, ebben a minőségében 1397-ben hazafias felszólítást intézett Kassa polgáraihoz a csehek betörésével kapcsolatban, 1402-03-ban bírótársként említik

Petreczky Tibor /1895-1974/ gyógyszerész

dr. Platthy Adorján /1847-1907/
orvos, költő és újságíró, 1870-ben szerzett orvosi diplomát, 1873-tól a pásztói birtokán gazdálkodott és itt folytatott orvosi gyakorlatot, 1885-1907 között a "Pásztói Közlöny" szerkesztője, 1902-1904 között a "Pásztó és Vidéke" c. hetilap főszerkesztője, éveken át a község bírája, bírói fizetéséből 1904-től évi 200 koronát adományozott a helyi Ipartestületnek az elaggott és munkaképtelen iparosok segélyalapja javára, melyből alapítványt hoztak létre és az Ipartestület a dísztagjává választotta, Pásztón hunyt el, írt a Vasárnapi Újságba (1861-77) és a Koszorúba (1879), Heine-dalokat fordított magyarra, saját költeményei önállóan 1887-en jelentek meg, írói álneve: Pásztói

podmanici és aszódi báró Podmaniczky Lajos /1803-1872/
zeneszerző, cs. k. kamarás, korának egyik jelentős pásztói és tari földbirtokosa

dr. Rajeczky Benjamin /1901-1989/
O.Cist., r.k. pap, zenetörténész és népzenekutató, Egerben született, 1917-ben lépett be a ciszterci rendbe, Insbruckban teológiát tanult, gimnáziumi tanár 1925-45 között, 1933-tól a Magyar Énekoktatók Országos Egyesületének főtitkára, 1940-50 népzenei lektor a Budapesti Tudomány egyetemen, 1944-ben Budapesten bekapcsolódott az ellenállásba, a ciszterci rend utolsó pásztói perjele 1945-től, 1950-60: a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán dogozott, 1960-tól az MTA Népzenekutató Csoportjának (Intézetének) helyettes igazgatója, Erkel díjas (1978), a város díszpolgára (1988), posztumusz Kossuth díjas (1990) és Nógrád megye díszpolgára, Pásztón hunyt el, elsősorban középkori magyar zenetörténettel, népzene- és gregorián-kutatással foglalkozott

Rakodczay Pál /1856-1921/
színész, színházigazgató, színháztörténész, tanár és színikritikus újságíró, pályáját először könyvkereskedőként kezdi majd színész és tanár, 1892-1900 között az országban többfelé színigazgató, 1901-től újból tanít és elsősorban színháztörténeti munkákat ír, 1909-10-ben a pásztói polgári iskola helyettes igazgatója, a felnőtt lakosságnak szóló népművelési előadások helyi meghonosítója és egyik előadója, 1881-től jelentek meg írásai különféle lapokban

Rátót (Ráthold) nembeli II. Domokos
(más néven Hasznosi Domokos vagy Nagy Domokos) nádor, a Pásztói család őse, földesúr Pásztó, Hasznos és Tar környékén, a hasznosi (cserteri) vár építtetője 1300 és 1320 között, 1293-1302 között tárnokmester, 1301-ben ajtónállómester, 1302-ben szepesi, 1302-03-ban nógrádi, 1303-ban fejéri ispán, 1304-ben Károly Róberthez csatlakozott, jelentős szerepe volt az 1307. évi rákosi országos gyűlésen, 1313-14-ben a királyné tárnokmestere, 1314-1320 között az ország nádora

Rátót (Ráthold) nembeli Roland
(más néven Rátót nb. Lóránd) országbíró és nádor, a Paksi család őse, földesúr Pásztó, Hasznos és Tar környékén, a mai Óvárhegyen egykor állott vár építtetője az 1240-es évek elején, a tatárjárás alatti harcok egyik hőse, 1241-ben lovászmester, 1241-42 pohárnokmester, 1242-46 asztalnokmester, 1242-44-ben nyitrai és 1244-46-ban soproni ispán, 1246-48-ban országbíró, először 1248-60 között, majd 1272-73-ban és 1274-75-ben az ország nádora, 1248-60 pozsonyi ispán, 1261-67 szlavón bán és Klissza ispánja, 1272-ben macsói bán, 1275-76-ban királynéi tárnokmester, 1277-ben újra országbíró és szlavón bán, mint hadvezér részt vett a muhi csatában (1241), Pozsony és Sopron II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg elleni védelmében (1246), István ifjabb király bolgárok és kunok elleni hadjáratában (1266), a csehek által elfoglalt Győr és Nagyszombat ostromában (1273)

dr. Sármán Dezső /1906-1992/
orvos, 1939-ben került Pásztóra mint községi orvos, mellette vasutas orvos is volt és a polgári iskolában iskolaorvos, létrehozta a Zöldkeresztet, ahol évekig dolgozott, 1945 után körzeti orvos, hosszú ideig helyettes tisztiorvos, 1975-ben ment nyugdíjba, 1947-ben tagja volt a Szent Lőrinc Templom megsérült orgonájának az újjáépítését szervező ún. "nagy bizottságnak"

Szabó István /1878-1945/
a község népszerű bírája 1920-tól 1945-ig

dr. Székely András /1925-1997/
tanár, geográfus, Pásztón tanított 1948-tól 1953-ig (1951-től a Közgazdasági Technikumban), 1952-től az ELTE TTK természetföldrajzi tanszékén tanársegéd, 1957-től adjunktus, 1963-tól docens, 1972-től tanszékvezető egyetemi tanár, 1961-ben a földrajztudomány kandidátusa, 1973-tól a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, a környező táj felszínalaktanának (geomorfológia) ismert kutatója

dr. Székely László
pásztói plébános 1943 és 1952 között, politikai nyomásra - a vallás szabad gyakorlása iránti kiállása miatt - helyezték el Pásztóról

Szopkó József /1825-1896/
mérnök, földbirtokos, Kisterenyén született, 1848/49-ben tüzér hadnagy - egy 3 fontos félüteg parancsnoka - a felső-tiszai hadtestnél, a szabadságharc után mérnök, 1852-ben öt havi elzárásra ítéli Pesten a Hadbíróság a csendőrség megsértéséért, a Gyöngyös városi Honvédegylet tagja, pásztói birtokán gazdálkodott és itt is hunyt el

Sztanek Ede /1908-1996/
fotográfus és képkeretező, Budapesten született, szüleivel 1919-ben költözött Pásztóra, a helyi iparostanonc iskola befejezése után először lakatosként kezd dolgozni Budapesten, majd 1928-ban - egy beleset miatt - visszaköltözik Pásztóra és édesapja mellett kitanulja a fotográfus mesterséget, képes-levelezőlapokon örökítette meg a környező tájat, a front átvonulása alatt Pásztói házában menekülteket bújtatott, ennek ellenére utóbb kétszer is "málenkij robotra" viszik de sikerül megszöknie, itthon és külföldön - még a doni katonai szolgálata alatt is - sokat fényképezett, megörökítette a város politikai és társadalmi eseményeit, de műveit sosem publikálta és sajnos a hagyatékából csak viszonylag kevés kép maradt fenn (az 1950 utáni időszakról szinte semmi) a jelenkor számára

Takács Imre (? , 1873 – Pásztó, 1927. máj. 3.): molnár, malomtulajdonos.
Csécsen (Nógrád m.) volt kis malma. Emellett artézi kutak fúrásával is foglalkozott. Később Pásztón épített új malmot, majd faárugyárat alapított, amely a szőlőkarótól a bútorig gyártott sorozatban előállítható tömegárut. Nevét malomipari találmányai tették ismertté. 1900-ban ismertetett, majd több mint egy évtizeden át gyártott és forgalmazott egy olyan malomkővágó csákányt, melyet élesítésnél nem kellett újraedzeni. A köves őrlés háttérbe szorulásával a hengerszék tökéletesítésével kezdett foglalkozni: 1925-ben feltalált egy új malomhengerrovátkát, amely nagy érdeklődést keltett Angliában és Németországban, ahol szabadalmat is kapott rá. Itthon szabadalmát nem fogadták el, balsikere miatt öngyilkos lett.
– Irod.: T. I. (Molnárok Lapja, 1927. 19. sz.);
A Takács-rendszer külföldön (Molnárok Lapja, 1927. 47. sz.).

Tari (Thary) Lőrinc, más néven "Pokoljáró Tar Lőrinc" /a XIV. sz. vége - XV. sz. eleje/
Rátót nembeli földesúr Pásztó, Hasznos és Tar környékén, a király főpohárnokmestere (pincemestere), a királyné étekfogómestere, királyi főszámtartó, Hont és Nógrád vármegye ispánja, az 1407-es városi cím adományozásának a kijárója Zsigmond királynál, 1401-ben az élete kockáztatásával akarta megakadályozni az uralkodó elfogását, több évig tartó európai tengeri és szárazföldi utazása során eljutott az írországi híres Szent Patrick barlangba is ahol látomásai voltak, melyek révén bekerült az európai irodalomba

Tittel Pál /1784-1831/
matematikus és csillagász, katolikus pap, Pásztón született, 1806-tól tanár az egri Lyceumban, 1809-ben bölcsész doktorátust szerez a pesti egyetemen, 1824-től a csillagászat egyetemi tanára Pesten, 1810-22 között az egri Lyceum csillagásztornyának vezetője, 1824-től haláláig a KMTE gellérthegyi Csillagvizsgálójának vezetője, 1830-tól az MTA rendes tagja, a egri érsekség ösztöndíjával több európai tanulmányutat tett (1810-11 Bécs, 1815-17 Göttingen, 1817 Párizs és Anglia, 1818 Bécs)

Tolnay Béla (1945. június 10. Héhalom - 2010. szeptember 19. Pásztó)
Matematika- kémia szakos tanárként tanított Héhalomban, Jobbágyiban és Pásztón, ahol osztályvezetőként vett részt a város közoktatásának irányításában, majd a Tittel Pál Középiskolai Kollégium nevelőjeként és igazgatójaként végezte munkáját a 2007. évi nyugdíjba vonulásáig, amikor a város címzetes igazgatói címet adományozott neki.
Sokoldalú munkássága elismeréseként 2004-ben Nógrád Megyei Veres Pálné Díjban és a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetésében részesült.

dr. Tóth Miklós orvos

Vass József
tanár, iskolafelügyelő, állami elemi iskolai igazgató, helytörténész, az első (1939-ben megjelent) "Pásztó története" c. könyv írója 1925 és 1938 között

Várhelyi (Gottlieb) Miklós
iparos, az Ipartestület alelnöke 1936-tól, 1919-ben a városi élelmezési bizottság elnöke, 1938-ban közgyám, egy ideig az Önkéntes Tüzoltótestület parancsnoka is volt, 1923-tól a Dalegylet pénztárnoka

Zeke Gábor
tanító, iskolafelügyelő, az állami elemi iskola és az iparostanonc iskola igazgatója az 1920-30-as években, 1923-ban népművelési ismeretterjesztő tanfolyam kezdeményezője és vezetője a már nem iskolaköteles földművesek részére, az r.k. egyházközség egyháztanácsának tagja (1946/47)

Zeke József pedagógus

dr. Zemán Dezső
orvos, a pásztói kórház első igazgató-főorvosa 1908-tól 1952-ig, majd szinte haláláig háziorvosként dolgozik, 1947-ben tagja volt a Szent Lőrinc Templom megsérült orgonájának az újjáépítését szervező ún. "nagy bizottságnak"

Zolnay András /1644-1702/
pásztói plébános 1680-86, 1691-92 és 1694-95 között, pásztói kommendátor apát 1690-1702, 1698-ban a korábbi török hódoltság idején világi földesurak által elfoglalt apátsági birtokok visszakérője I. Lipót királytól a ciszterci rend számára

AKADÁLYMENTESÍTÉS

A FEJLŐDÉS ÚTJÁN


TESTVÉRVÁROSUNK

Francia testvérvárosunk

Ruffec

Testvérvárosi Fogadalom
Ruffec honlapja

KITEKINTŐ